A csíráztatás során létrejövő változások
A mag tulajdonképpen a fiatal növények „tápanyagraktára”, amely ellátja őket a növekedés megkezdéséhez és a fejlődéshez szükséges energiával. A teljes növekedési folyamatot figyelembe véve a növény csíraállapotban tartalmazza a legtöbb enzimet. A csírával a szervezet lényegesen könnyebben boldogul vele, mint a száraz vagy hőkezelt maggal. A csírából a tápanyagok könnyebben felszabadulnak.
Amint víz éri a magokat, rendkívül feltűnő változások mennek végbe azok összetételét illetően. A végbemenő változások természetes folyamatok, három különböző típusba sorolhatók: egyes anyagok lebomlanak a magban; egyes anyagok a mag egyik részéből egy másik részébe vándorolnak; ezen kívül új anyagok építése történik a lebontott anyagok újraformálása által.
Ezen változások által ásványi anyagok és vitaminok halmozódnak fel a csírában, méghozzá az emberi szervezet számára könnyen felvehető formában. A növény fejlődése során ebben a fázisban tartalmazza a legnagyobb mennyiségű enzimet, amely segíti a hasznos anyagok felszívódását. A magban található keményítő a csírázás során egyszerű cukrokra bomlik le, mely azonnali energiaforrás a szervezetünk számára. A magban lévő összetett zsírok is alkotóelemeikre esnek szét, ezáltal a csíra olajtartalma könnyebben emészthető. A mag fehérjéi aminosavakra bomlanak, sőt, a csírában újabb aminosavak keletkeznek, így a csíra fehérjetartalma magasabb a magénál. (A szervezet számára az aminosavak előnyösebbek a fehérjéknél, mivel felhasználásuk során nem keletkezik húgysav, nem úgy, mint az összetett fehérjék lebontásakor.) A kísérletek és a kémiai elemzések kimutatták, hogy a csíráztatott hüvelyesek és gabonák teljes értékű fehérjéket tartalmaznak. (Teljes értékű fehérjének nevezzük azokat a vegyületeket, melyek az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák.) Emellett a csírázás során a mag vitamintartalma óriási mértékben megnő. Ha a csírákat bevesszük az étrendünkbe, akkor garantált, hogy teljes értékű B12-vitaminhoz is hozzájutunk.
A csírafogyasztás jótékony hatásai
Számos kutatóintézet beszámol a csírák fogyasztásának gyógyító, fiatalító hatásáról. Az öregedés megállításával és visszafordításával kapcsolatos klinikai kísérletek során felfedezték, hogy a nukleinsavak, melyek minden élő sejt magjában, így a csíráéban is megtalálhatók, rendkívüli módon képesek megelőzni az öregedést. A csírázás során a növénykében megnő az RNS és a DNS mennyisége. A csírarügyben felhalmozódó nukleinsavak teljes mennyisége tíz nap elteltével magasabb, mint amennyi eredetileg a magbélben volt. Ha a külső forrásból származó RNS (ribonukleinsav) az anyagcsere-folyamatok során B-vitaminokkal, ásványi anyagokkal, aminosavakkal és cukrokkal lép reakcióba, akkor bejut a sejtekbe, ahol segít helyreállítani a sejtek leromlott anyagcsere-folyamatait, és ezzel párhuzamosan visszaállítja a normális enzimelőállítást és -működést. A csírák tehát fiatalító hatással vannak az emberi szervezetre, mivel nagy mennyiségben tartalmaznak RNS-t és DNS-t, fehérjéket, valamint egyetlen élő sejtjükben minden alapvető tápanyag megtalálható.
A csíra rendkívül aktív antioxidánsokat is tartalmaz, melyek segítenek a rák megelőzésében.
A csírafogyasztás – a csírák magas klorofilltartalma révén – segít a vérszegénység leküzdésében is. A klorofill és a hemoglobin kémiai összetételét tekintve nagyon hasonlít egymásra, és sok tudós jutott arra a következtetésre, hogy a klorofilltartalmú ételek nagyon gyors vérépítő hatással bírnak. Az elméletet számos kísérlet is alátámasztja: a megnövelt klorofilltartalmú étrend gyors javulást hozott a vérszegénységben szenvedő betegeknél. Ezen kívül a klorofill fogyasztása számos krónikus betegség (különösen a gyulladások) esetén felgyorsítja a gyógyulást.